Ugrás a tartalomra

Megjelentek az Országos topográfiai program első kiadványai

Évtizedek óta a balatonfüredi és a balatonalmádi járás építészeti topográfiája az első hasonló kiadvány.

A Magyar Művészeti Akadémia (MMA), az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) és a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (MÉM MDK) 2024-ben indította útjára az Országos építészeti topográfiai programot. Az alapkutatás hosszú távú célja a hazai építészet teljes körű felleltározása, tudományos értékelése, az eredmények egységes adatbázisban történő rögzítése és könyvsorozat formájában való közzététele.

 

Az első két kiadvány – amelyek a balatonfüredi, valamint a balatonalmádi járás építészeti topográfiáját ismertetik – bemutatójára 2026. március 25-én került sor az MMA Andrássy úti irodaházában. Almássy Kornél, a MÉM MDK igazgatója köszöntőjében rámutatott habár a XX. században sorra jelentek meg Magyarországon nagytopográfiai kötetek, már „közel négy évtized esett ki, négy évtizedig nem folytatódott a munka”. Ugyan a szakemberek rendelkezésre álltak, nem születtek újabb alkotások, így szinte elölről kellett kezdenie a MÉM MDK-nak a munkát. Lánszki Regő, az ÉKM építészeti államtitkára, országos főépítész kifejtette „az ember azt tudja megvédeni – és azt tudja igazán szeretni –, amit ismer”, ezért a cél 174 kötet kiadása, vagyis minden járás kapcsán készüljön el egységes módszertan szerint egy olyan kiadvány, amely rögzíti építészeti kincseinket. Turi Attila, az MMA elnöke köszöntő beszédében felhívta a figyelmet arra, hogy közösség nélkül nincs építészet! Az „Lajtától nyugatra mindenki elfoglalni akart, nem pedig pusztítani”, emiatt Magyarországon kevesebb építészeti emlék maradt meg - fűzte hozzá az MMA elnöke.

 

A köteteket Nagy Gergely, az ICOMOS tiszteletbeli elnöke méltatta, kiemelve, hogy a két említett járás összesen nagyjából 30 település és 600 négyzetkilométer, miközben Magyarországon 3100 önkormányzat van 93 ezer négyzetkilométeren. A szakértő csapatnak összehangolt, hosszú távú munkájára lesz szükség ahhoz, hogy az egész országot fel tudják dolgozni. Márpedig „műemlékvédelemről nem is lehet beszélni, ha topográfiáról nem beszélhetünk”, így ezt a hiányosságot, a kötetek kiadásának elmaradását pótolni kell.

 

A program részeként a két kötetet a 2026. esztendőben a dunaújvárosi járás építészeti topográfiája fogja követni.

 

fotó: Nyirkos Zsófia